Gyakori kérdések és válaszok a felnőttoktatásra vonatkozóan
Magyarországon az állam a második, – az állam által elismert – szakképesítés megszerzését is ingyenesen biztosítja az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül tanulók számára. A második szakképesítés abban az esetben szerezhető meg ingyenesen, ha a jelentkező a felnőttoktatás esti munkarendjében költségvetési támogatásban részesített szakképesítést választ a megfelelő iskolában.[1] A második szakképesítés ingyenes a felnőttoktatás esti munkarendjében, ahol TB ellátás a tanulónak nem jár.
Iskolarendszerű képzés a felnőttoktatás, míg iskolarendszeren kívüli képzés a felnőttképzés.
A köznevelési intézményben, nappali munkarendben tanuló diákok annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévüket – sajátos nevelési igényű tanulók a 23. életévüket betöltik, iskoláztatási támogatásra (családi pótlékra) jogosultak.[2]
Az ellátások összegéről és az igénylés módjáról az alábbi linken talál részletes tájékoztatót:
cst.onyf.hu/ellátások/csaladipótlék
cst.onyf.hu/hu/ellátások/családipótlék/az-egyes-családtámogatási-ellátások-összegei
A szakképzettséggel rendelkező pályakezdők sokkal kisebb arányban válnak munkanélkülivé, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek. Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar munkaerőpiac évek óta több területen is szakemberhiánnyal küzd, ezért érdemes az első és második képesítés megszerzésére vonatkozó jelenlegi ingyenességet kihasználni.
Az Europass bizonyítvány-kiegészítő egy olyan, idegen nyelven kiállított okirat, amelyet a sikeres szakmai vizsgát követően iskoláink a tanuló kérésére állítanak ki. A bizonyítvány-kiegészítő az Európai Unióban elfogadott formanyomtatványban rögzíti a megszerzett szakképesítés adatait, így külföldi munkavállaláshoz szinte elengedhetetlen.
A bizonyítvány-kiegészítő információt ad a szakképesítés alap adatairól, a képzésben részt vett tanuló szakmai kompetenciáiról, a kötelező szakmai elméleti-gyakorlati tantárgyakról, az óraszámokról. Kérhető angol vagy német nyelven, de elérhető francia, olasz vagy spanyol nyelvű bizonyítvány-kiegészítő is. A bizonyítvány-kiegészítő önmagában nem bír jogi érvénnyel, csak a szakképzettséget igazoló bizonyítvánnyal együtt érvényes![3]
A diákigazolvány igényléshez szükséges NEK (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) adatlapot 2012-től okmányirodában kell igényelni, ahol ellenőrzik a tanuló adatait, rögzítik az aláírását, fényképet készítenek róla és kiadják a „NEK-adatlapot.
A NEK adatlapot a tanuló elviszi az iskolájába és a diákigazolvány ügyintéző megrendeli a diákigazolványt. 2017. február 15. óta minden elkészült diákigazolványt az iskolába postáznak nem a tanuló lakcímére.
Az igényléshez a következőkre van szükség:
Számos kulturális és kereskedelmi kedvezmény mellett a legjelentősebb a helyi és helyközi közlekedésben igénybe vehető, BKV kedvezmények, amelyek a nappali és esti felnőttoktatásban tanuló diákokat egyaránt megilletik.[5]
Az iskola a felnőttoktatásban résztvevők hiányzását félévenként összesíti. A felnőttoktatásban résztvevők tanulói jogviszonnyal rendelkeznek, iskolai rendszerű szakképzésben vesznek részt, ezért ugyanúgy igazolniuk szükséges a hiányzásaikat, mint a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevőknek. A felnőttoktatásban résztvevők tanulói jogviszonya megszűnik, ha a szorgalmi időszakban 20 óránál többet mulasztanak igazolatlanul.[6] vagy a gyakorlati hiányzása eléri a 20%-ot. Így a tanév érvénytelen, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. (Szt. 39.§ (3)).
Összefüggő szakmai („nyári gyakorlat”) gyakorlat teljesítésére csak a szorgalmi időszak után van lehetőség.
A gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Tehát a második szakképesítés megszerzésére irányuló ingyenes képzés ideje alatt árvaellátásra nem jogosult a tanuló[7].
A felnőttoktatásra történő beiratkozásnál be kell mutatni a jelentkező személyi igazolványát, lakcímkártyáját és a jelentkező által elvégzett bemenethez szükséges iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt, bizonyos képzések esetében az orvosi alkalmasság igazolását, valamint a pályaalkalmasságot igazoló dokumentumot.[8]
A felnőttoktatásban az iskolák helyi szabályozói (Pedagógiai Programja, Felnőttoktatási szabályzat) alapján történik a megszerzett tudás értékelése, mely dokumentumok az adott intézmény honlapján elérhetők, olvashatók. Minden esetben a megszerzett tudást értékelik az iskoláink oktatói, mely lehetséges év közbeni értékeléssel (rendszeres számonkérés, dolgozat, stb.) vagy tananyag részenkénti értékelés (tananyagrészenként záró dolgozatok).
A tanulóink komplex szakmai vizsgát tesznek tanulmányaik végén, mellyel igazolják szakmai elméleti és gyakorlati tudásukat.[9]
A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei szakképesítésenként változóak, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján (https://www.nive.hu/index.php?option=com_jumi&view=application&fileid=16&tip=szvk_2012_) tájékozódhat.
A vizsgára jelentkezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehetséges. A vizsgára jelentkezéskor a jelentkezési határidőn belül egy jelentkezési lapot kell kitölteni, melyet a vizsgaszervező intézményben kell leadni. Emellett be kell mutatni egy, a személyazonosságot igazoló fényképes okmányt (személyazonosító igazolványt, útlevelet vagy vezetői engedélyt) és a lakcímkártyát, továbbá a szakképesítéshez előírt iskolai bizonyítvány eredeti példányát.
Vizsgajelentkezési határidők:
Az iskolai rendszerű vizsgák esetében
Az iskolarendszeren kívüli vizsgák esetében a vizsgaszervező által meghatározott időpont.[10]
A felnőttoktatás iskolai rendszerű oktatás, ezért a tanév időbeosztása megegyezik az általános- és középiskolások tanévének időbeosztásával. Ugyanúgy van őszi, téli, tavaszi és nyári szünet, valamint a neves állami és egyházi ünnepekkor sincs oktatás. A tanítás kezdete és vége jogszabályban meghatározott. A 2017/2018. tanév szeptember 1-én kezdődik, és június 15-én ér véget. Az végzős tanulók május 3-án fejezik be a tanévet. Emellett a keresztfélévben kezdődő képzések a jogszabályban meghatározott módon február első hetében is megkezdhetők. Az oktatás első és utolsó napját az igazgató határozza meg, figyelembe véve a kötelező tanítási napok számát.[11]
A tanulónak a kollégiumi tagsági jogviszony térítésmentes, ha:
A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló tandíjat fizet, ha
Tehát a felnőttoktatás esti, levelező és más munkarend szerinti képzésben ingyenesen tanuló abban az esetben kaphat kollégiumi ellátást, ha még nem töltötte be a 19. életévét.
A szakképesítéseink indításakor figyelembe kell vennünk a jelentkezők számát, továbbá az osztály és csoportlétszámok kialakítására vonatkozó szabályozókat.[14]
Alapfokú szakképesítés:
Középfokú szakképesítés:
Felsőfokú szakképesítés:
Az 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért a jogszabály szerint a szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 32 többletpontra jogosultak a tanulók.[16]
Szakiránynak megfelelő továbbtanulás meghatározása felvételi pontszámítás szempontjából
| A | B | |
| 1. | Az Országos Képzési Jegyzék szerinti 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítések, szakmacsoportok |
Szakiránynak megfelelő továbbtanulásnak minősülő képzési területek, alapképzési szakok |
| 2. | egészségügy | orvos- és egészségtudomány |
| 3. | szociális szolgáltatások | pedagógusképzés társadalomtudomány |
| 4. | oktatás (oktatás, pedagógia), kivéve: fitness-wellness instruktor; sportedző; személyi edző | bölcsészettudomány pedagógusképzés |
| 5. | művészet, közművelődés, kommunikáció | bölcsészettudomány művészet művészetközvetítés társadalomtudomány |
| 6. | gépészet | műszaki |
| 7. | elektrotechnika-elektronika | műszaki informatika |
| 8. | informatika | informatika; műszaki szakoktató alapképzési szak informatika szakirány |
| 9. | vegyipar | műszaki természettudomány |
| 10. | építészet | műszaki |
| 11. | könnyűipar | műszaki |
| 12. | faipar | agrár műszaki |
| 13. | nyomdaipar | műszaki |
| 14. | közlekedés | műszaki |
| 15. | környezetvédelem-vízgazdálkodás környezetvédelem |
agrár gazdaságtudományok műszaki |
| 16. | közgazdaság | gazdaságtudományok |
| 17. | ügyvitel (kivéve a rendészeti asszisztens) | bölcsészettudomány gazdaságtudományok jogi társadalomtudomány |
| 18. | kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció | gazdaságtudományok |
| 19. | vendéglátás-idegenforgalom; vendéglátás-turisztika | gazdaságtudományok |
| 20. | egyéb szolgáltatások (a 23. sorban meghatározottak kivételével) | gazdaságtudományok műszaki |
| 21. | mezőgazdaság | agrár |
| 22. | élelmiszeripar | agrár |
| 23. | közszolgálat; egyéb szolgáltatások [az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet hatálybalépése előtti OKJ-rendeletek egyéb szolgáltatások szakmacsoportja szerinti honvéd, rendészeti és privátbiztonsági (pl. személy- és vagyonőr, biztonsági őr) szakképesítések, amelyeket az Oktatási Hivatal a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján közzétesz] rendészeti asszisztens; társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó szakképesítés rendészet, honvédelem és közszolgálat |
jogi államtudományi |
| 24. | sportkommunikátor; fitness-wellness instruktor; sportedző; személyi edző, rekreációs mozgásprogram-vezető | sporttudomány |
| 25. | vízügy | agrár gazdaságtudományok műszaki |
| 26. | osztatlan tanári mesterképzési szak: a tanári szakképzettségnek megfelelő alapképzési szak képzési területe az irányadó a szakirányú továbbtanulás meghatározása szempontjából (szakképzettségpáron is csak egyszer kapható többletpont) |
Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll.[17] Az iskolai rendszerű szakképzés esetében a szorgalmi időszakot követően teljesítendő összefüggő szakmai gyakorlat, amely időtartalma szakképesítésenként a szakmai és vizsgakövetelményekben kerül meghatározásra.[18] Tehát az összefüggő szakmai gyakorlat azaz a „nyári gyakorlat” nem teljesíthető a tanév közben.
Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető – a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó – szakképesítés, azaz a szakképesítés-ráépülés.[19]
Hivatkozások jegyzéke:
[1] 2011. évi CLXXXVII. törvény 1. § (1)
[2] 1998. évi LXXXIV. törvény 9. § – 14. §
[3] 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 46. § (1) – (3)
[4] 2011. évi CXC. törvény 46. § (13)-(21); 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § – 12. §
[5] 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. §
[6] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 143. § (7)-(10)
[7] 1997. évi LXXXI. törvény 54. §; 55. §
[8] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 143. § (4)
[9] 2011. évi CLXXXVII. törvény 2. § 21.; 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 1. §
[10] 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 5. § (3)
[11]14 /2017. (VI. 14.) EMMI rendelet
[12] 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. § (3)
[13] 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 36. § (1a)
[14] 2011. évi CXC. törvény 4. melléklet
[15] 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 2.2.1. táblázat
[16] 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 21. § (1)
[17] 2011. évi CLXXXVII. törvény 26. § (2)
[18] 2011. évi CLXXXVII. törvény 7. § (1)
[19] 2011. évi CLXXXVII. törvény 29. § (7)